-Egyéni vállalkozóként is lehet fejleszteni!

-Újabb utakon kell útdíjat fizetni a teherautóknak októbertől

2015. augusztus 31. Szerző: MTI

https://www.hu-go.hu/articles/index/3150

A nemzeti fejlesztési miniszter módosította a teherautók e-útdíjáról szóló rendeletet. A pontosításokat és újabb szakaszok díjasítását tartalmazó jogszabály a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg és 15 nap múlva lép hatályba.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint a jogszabály pontosítja a teherautók után fizetett díjköteles útszakaszok listáját, valamint tartalmazza az idén átadott és átadandó útszakaszok díjasítását is.

A nyáron átadott szakaszok esetében, például az M43 országhatárig tartó szakaszán, vagy az M85 korábban átadott részein októbertől kell fizetni a teherautók után. A később átadandó gyorsforgalmi vagy főúti díjköteles szakaszokon november elsejétől kell fizetniük a fuvarozóknak – közölte az NFM.

Az e-útdíj fizetési kötelezettség a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozik. A megtett úttal arányos díj mértéke függ a használt úttípustól (autópálya, autóút vagy főút), a gépjármű kategóriájától (J2, J3, J4) és környezetvédelmi besorolásától is.

2015. szeptember 01. 06:30| piacesprofit.hu

Egyéni vállalkozóként is lehet fejleszteni!

A fejlesztési tartalékot érdemes igénybe vennie annak, aki beruházni szeretne, de arra az adóévben nem kerülhetett sor, mivel ilyen esetben a tartalékként képzett összeg után nem kell az adót megfizetni.

Az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdésének f) pontja szerint csökkenti a bevételt – az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett – fejlesztési célra nyilvántartásba vett összeg, mely az adóévben elszámolt vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet.

A fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít.

Amennyiben más célra használja a tartalékként képzett összeget, akkor a nyilvántartásból kivezetett összeg után adóznia kell.

Ebben az esetben a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezések szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni.

Három évig húzható

Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után az adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.

Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék-nyilvántartást úgy kell vezetnie, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege. (Az adóbevallásban a tipikus hibák között van viszont a fejlesztési tartalék bevallása.)

A beruházás szempontjából a cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható egy előre hozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet, habár az értékcsökkenési leírása alapja továbbra is a teljes beszerzési ár.

Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott hozzá.